Életem meghatározó, kedves korszaka volt az a három év, amit a Partiumi Keresztény Egyetemen diákként töltöttem. A szociális munka szakot választottam, mert mindig vonzott az, ha másoknak segítséget tudtam nyújtani. Az egyetemen az elméleti és gyakorlati oktatás során sok tudást, tapasztalatot sajátítottam el, amelyeket a mindennapi életben, a munkahelyemen, még az emberi kapcsolataimban is kamatoztatni tudok.
Külön vonzerő volt még a Partiumi Keresztény Egyetemen a részvételi lehetőség az Erasmus+ program gyakorlati és tanulmányi képzésekben. Különféle irodalmi, illetve tudományos pályázati lehetőségek is biztosítottak. Az intézmény lehetővé teszi hallgatóinak a tudományos dolgozatok publikálását a Staféta című diák-publikációs kiadvány hasábjain. Az egyetem légköre messzemenően diákbarát, közvetlen, hangulatos, bizalmat ébresztő, ugyanakkor fegyelmezett, megköveteli a tudást, a szorgalmat. Volt tanáraim ma is példaképeim, akik nemcsak tudásukat, műveltségüket tették közkincsekké számunkra, de emberségből, segítőkészségből, odafigyelésből is örökre szívembe „írták” nevüket. Számomra örömteli volt ez az időszak, ahol a szorgalom, a kitartó tanulás mindig meghozta jutalmát.