Ha élhetek egy hasonlattal, azt mondanám, hogy a három év olyan volt, mint egy jó kertész és egy facsemete gondozásán alapuló viszonya. Ahogy a kertész locsolgatja, gondozza a csemetét, én is úgy kaptam a tudást, a gondoskodást, a jó szavakat és a fejlődés lehetőségét.
Imecs Bernadett, szociális munkás, Caritas Catolica Egyesület
Mint minden végzős középiskolás, én is egy kis batyuval a vállamon végeztem. De abban a batyuban nem csak a szokványos dolgok voltak, benne volt az egyéniségem is, a batyu jelképezte az eddig megszerzett képességeimet és értékrendemet, én ezek révén sodródtam a Partiumi Keresztény Egyetem Szociális munka szakjára.
Ha élhetek egy hasonlattal, azt mondanám a három év olyan volt, mint egy jó kertész és egy facsemete gondozásán alapuló viszonya. Ahogy a kertész locsolgatja, gondozza a csemetét, én is úgy kaptam a tudást, a gondoskodást, a jó szavakat és a fejlődés lehetőségét. Ahogy a fa a tápanyag és napfény révén oxigént állít elő, ami lételeme az emberi életnek, úgy én is ettől a szaktól kapott tudásommal segíthetem embertársaimat, és hasznos láncszeme lehetek a társadalomnak.
Nincsenek szuperképességeim, mint a mesehősöknek, akik megmentik a világot, de munkám során sokszor rádöbbenek, hogy álljunk csak meg: „nem vagyok én szuperhős de az én szuper erőm az, hogy szociális munkás vagyok”.